A legtöbb modern autó fékkel rendelkezik mind a négy keréken, amelyet egy hidraulikus rendszer üzemeltet. A fékek lehet korong vagy dobtípus.

Az elülső fékek nagyobb szerepet játszanak az autó leállításában, mint a hátsó, mert a fékezés előre dobja az autó súlyát az első kerekek felé.

Ezért sok autónak van tárcsaféke, amelyek általában hatékonyabbak, az elülső részén és a dobfékek hátulján.

Az all-disc fékrendszereket néhány drága vagy nagy teljesítményű autókon, valamint a DRUM rendszereknél néhány régebbi vagy kisebb autókon használják.

Tárcsafék

Az alap típusú tárcsafék, egyetlen dugattyúval. Lehet, hogy egynél több pár, vagy egy dugattyú működik, mindkét párnát, például ollómechanizmust, különféle féknyereg - lengő vagy csúszó féknyer - révén.

A tárcsaféknek van egy tárcsa, amely a kerékkel fordul. A tárcsát egy féknyereg áthúzza, amelyben a mesterműhenger nyomása alatt kis hidraulikus dugattyúk vannak.

A Pistons a súrlódó párnákat nyomja meg, amelyek mindkét oldalról rögzítik a lemezt, hogy lassítsák vagy megállítsák. A párnák úgy vannak kialakítva, hogy lefedjék a lemez széles ágazatát.

Lehet, hogy egynél több dugattyú van, különösen a kettős cipőfékben.

A dugattyúk csak egy apró távolságot mozgatnak, hogy a fékeket felhordják, és a párnák alig tisztítják meg a tárcsát, amikor a fékek felszabadulnak. Nincs visszatérő rugóik.

A fék felhordásakor a folyadéknyomás kényszeríti a párnákat a tárcsa felé. A fék kioldásával mindkét párna alig tisztítja meg a lemezt.

A dugattyúk körüli gumi lezáró gyűrűk úgy vannak kialakítva, hogy a dugattyúk fokozatosan előrecsúszjanak, amikor a párnák elhasználódnak, hogy az apró rés állandó maradjon, és a fékeknek nem kell beállítani.

Sok későbbi autóval rendelkezik kopásérzékelő -vezetékekkel, amelyek beágyazódtak a párnákba. Amikor a párnák majdnem elhasználódnak, a vezetékeket a fémlemez ki van téve és rövidzárlatos, és figyelmeztető lámpát világít a műszerfalon.